Nincs engedélyezve a javascript.
Évfordulók
Évfordulók
Októberben történt
október 12.
A kelet-európai kapitalizmus kritikusa

A kelet-európai kapitalizmus kritikusa

A minden ellenállást felszámoló fogyasztói társadalom mély ismerője és kérlelhetetlen kritikusa, valamint a Magyarországon zajló riasztó társadalmi folyamatok érzékeny bemutatója Fabricius Gábor, aki 1975 október 25-én született. A sokoldalú média designer, író és filmrendező Budapesten és Londonban végezte egyetemi tanulmányait, első komoly nemzetközi sikerét 2000-ben aratta a Cannes-i Reklámfilm Fesztiválon, ahol elnyerte az aranyoroszlán díjat. A csillogó, ám teljesen üres reklámiparról és a sajátos kelet-európai kapitalizmusról szól első könyvsikere, a 2009-ben megjelent Puha neon fejlövés. Filmalkotóként több videoklipet és rövidfilmet jegyez. Első filmsikere a romagyilkosságokat feldolgozó Bianka volt. A pénzbehajtások erőszakos világáról szóló Sintér című rövidfilmje a Torontói Nemzetközi Filmfesztivalon mutatkozott be, és ugyanabban az évben Magyarországon Huszárik Zoltán díjat kapott. A 2010 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óra­adójaként is dolgozó alkotó új könyve ősszel várható az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Európa Könyvkiadó
Megnézem
A barbár világ krónikása
Cartaphilus Könyvkiadó
Megnézem

A barbár világ krónikása

81 éve, 1935. október 30-án született Agota Kristof, magyar származású svájci írónő. Első férjével és alig néhány hónapos kislányával együtt 1956-ban Svájcba menekült. A később saját bevallása szerint megbánt emigráció meghatározta művészetét, és bár legnagyobb sikereit francia nyelven írt műveivel aratta, mindvégig magyar íróként tekintett magára.Legismertebb kötete a Trilógia, amely három, egymáshoz kapcsolódó kisregényt tartalmaz: A nagy füzet, A bizonyíték, A harmadik hazugság. A szenvedésnek ez a megrázó kötete a 20. század magyar emigráns irodalom egyik legkiemelkedőbb műve. A főhős ikerpár, Claus és Lucas gyötrelmes köteléke megragadó allegóriája mindazon erőknek, melyek Közép-­Európa hadszínterein testvérek sokaságának fájdalmas elválását kényszerítették ki. A gyerekeket szüleik a fenyegető háború elől nagyanyjukhoz, egy vidéki kisvárosba menekítik, ahol túlélésüket az ikrek csakis a gonoszság és a kegyetlenség iskoláját kijárva biztosíthatják. Később a testvérek külön utakat róva tapasztalják meg a barbár évszázad embertelen létformáit. A nagy füzetből Szász János készített filmet, amely 2013-ban Kristály Glóbusz díjat nyert a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon. Agota Kristof műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Munkájáért számos nemzetközi irodalmi díjat kapott, halála évében, 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Aki utat mutat az embertelenség poklából
Alexandra Kiadó (A)
Megnézem

Aki utat mutat az embertelenség poklából

Anthony Doerr „olyan magával ragadó képeket és jeleneteket alkot, hogy sorait olvasva másként gondolunk az olyan jelentős dolgokra, mint a szerelem, a félelem, a kegyetlenség, a kedvesség, az emberi szív számtalan vetülete. Doerr új regénye rendkívül izgalmas, a szerkezetét tekintve merész, részletekben és lelkiekben gazdag. Olyan mű, amelyet sokáig ízlelget, amelyen sokat tűnődik az ember” – írja J. R. Moehringer A láthatatlan fény című regényről és szerzőjéről, aki 1973. október 27-én született az amerikai Clevelandben.Bár Anthony Doerr a 2015-ben Pulitzerrel is kitüntetett A láthatatlan fénnyel vált világszerte ismertté, a kritikusok jóval előbb felfigyeltek tehetségére: 2007-ben a Granta című brit irodalmi folyóirat a huszonegy legjobb fiatal amerikai regényíró közé választotta, 2011-ben pedig megnyerte a Sunday Times novellapályázatát.A láthatatlan fény irodalmi és közönségsiker is: jelölték a rangos National Book Awardra, hosszú ideig szerepelt a New York Times sikerlistáján, s a lap a 2014-es év tíz legjobb regénye közé is beválasztotta. 2015-ben pedig a Pulitzer mellett az Andrew Carnegie-díjat is elnyerte.A lírai szépségű regény, melynek érdekessége, hogy rendkívül rövid fejezetek sorából épül fel, két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislákoló humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

A magyar líra élő klasszikusa, Gergely Ágnes október ötödikén ünnepli 83. születésnapját. Az 1960-as évektől kezdve aktív alkotó nem csupán a költészet területén aratott sikereket, versei mellett regényei is több nyelven jelentek meg az évtizedek során. Írásai mellett műfordításai is meghatározóak a magyar irodalomban. Legújabb kötete, a Viharkabát tavasszal jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Október 16-án ünnepelné 89. születésnapját a 20. század második felének meghatározó német írója, a Nobel-díjas Günter Grass. A második világháború végnapjaiban tinédzserként sorozták be a Waffen-SS-be, majd amerikai hadifogságba esett. A háború során szerzett élmények egész életművét meghatározták. A szerző utolsó műve, A végességről tavasszal jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

2002. október 22-én, 87 éves korában hunyt el Apponyi Géraldine albán királyné. A grófi családba született Géraldine családja elszegényedése után egy kioszkban dolgozott, amikor is fényképe alapján beleszeretett Albánia akkori királya, I. Zogu. Kalandos, a 20. század viharait tükröző életéről szóló GéraldineEgy magyar nő Albánia trónján című regény tavaly jelent meg az Európa Könyvkiadónál.

Október 23-án án tölti be negyvenkettedik életévét Aravind Adiga ausztrál-indiai író, újságíró. Tanulmányai befejezése után pénzügyi újságíróként helyezkedett el, és olyan neves folyóiratokban publikált, mint a Financial Times vagy a Money. Később szabadúszó lett, ekkoriban írta meg A fehér tigris című könyvét, amely 2008-ban elnyerte a rangos Booker-díjat.

Emma Donoghue 1969. október 24-én született Dublinban. A leszbikusságát nyíltan vállaló, Kanadában élő szerző műveit számtalan rangos díjjal tüntették ki, a nemzetközi elismerést azonban a több mint harminc nyelvre lefordított és Booker-díjra jelölt A Szoba című regénye hozta meg számára, melyből nagy sikerű film is készült.

Október 25-én lesz negyvenéves a világszerte népszerű török regényíró, Elif Shafak. Shafak könyveiben az erőteljes történetiség mellett hangsúlyos szerepet kap multikulturalizmus, a hagyományok, a nők, az emigránsok és a kisebbségek helyzetének problémái. Legnépszerűbb könyvei, Az isztambuli fattyú, A bolhapalota, Az építészinas, a Becsület és A város tükrei magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.

1932. október 27-én született Sylvia Plath amerikai költő, író, novellista. Szinte egész felnőtt életében depresszióval küzdött, amelyet tovább súlyosbított apja korai elvesztésének emléke. Önéletrajzi ihletésű regénye, Az üvegbura felkavaró részletességgel tárja fel egy depressziós fiatal nő belső küzdelmeit és gyógyulási kísérleteit.

Margaret Mazzantini olasz írónő Írországban született 1961. október 27-én, olasz apától és ír anyától. Újjászületés című, részben a délszláv háború idején Szarajevóban játszódó ­regénye huszonöt országban jelent meg. A mű egy szenvedélyes szerelem históriája, és egy nehezen beteljesülő vágy, a gyermek utáni sóvárgás megindítóan szép története.

2008. október 29-én hunyt el William Wharton amerikai író. ­Viszonylag későn kezdett el írni, első és egyben legismertebb könyvének, a Madárkának a megjelenésekor már ötvenéves is ­elmúlt. A Nicolas Cage főszereplésével filmre vitt regény a II. világháború szörnyűségeit beszéli el két fiú szemszögéből, olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy hol a határ valóság és őrület között, illetve hogy mi az ára a szabadságnak.