Nincs engedélyezve a javascript.
Jane Austen titkos élete
Jane Austen titkos élete
Charlie Lovett: Első benyomások
október 5.
Aligha van olyan szeglete a világnak, ahol ne ismernék az angol írónőt és legnépszerűbb regényének főhősét, a világ legvonzóbb férfijának kikiáltott Mr. Darcyt. De vajon valóban ismerjük Jane Austent? Romantikát és krimit remekül ötvöző regényében Charlie Lovett a világirodalom egyik legna­gyobb sikerének nyomába ered, és amit talál, az az Austen-rajongókat is meglepheti.

Jane Austen rövid élete során (41 évesen halt meg) mindössze hat regényt hagyott hátra az utókornak, ám történetei mit sem vesztettek népszerűségükből az elmúlt két évszázad során, sőt. Évről évre filmes adaptációk és spin-off regények tucatjai jelennek meg, így Austen hősei újra és újra életre kelnek, hogy éles eszükkel, lenyűgöző intellektusukkal és ironikus humorukkal elkápráztassák a közönséget. Charlie Lovett kemény fába vágta a fejszéjét, amikor olyan irodalmi gyöngyszemet választott magának, mint a Büszkeség és balítélet, azzal a céllal, hogy beleszője a regényébe. Ám végül még ennél is tovább ment: magát, Jane Austent is szereplővé tette, és elénk állította valódi, hús-vér nőként… pontosabban kisasszonyként.
A történet 1796-ban, Steventonban, Hampshire-ben kezdődik, amikor a húszéves írónő magányos sétára indul, amely során megismerkedik Richard Mansfield tiszteletessel. Az idős lelkész a lányhoz hasonlóan rajong a könyvekért, így a nagy korkülönbség ellenére azonnal megtalálják a közös hangot és azt a fajta rokonszenvet, amelyet csak nagyon ritkán érez az ember. A fiatal Jane ekkor kezdi bontogatni írói szárnyait, ám féltve őrzött első kéziratát, amely akkor még csak afféle levélregény formában létezik, megmutatja szelíd lelkű, műértő barátjának, aki finom kritikával és bölcs tanácsokkal támogatja nyiladozó tehetségét. Mindkettejük számára igencsak fontos, gazdagító élménnyé válnak ezek a találkozások, míg végül formát ölt a lány első regénye, amelynek Jane Austen az Első benyomások címet adja…
A következő pillanatban már a jelenkor Angliájában, Oxfordshire-ben találjuk magunkat. A Temze partján fiatal lány sétál egy Jane Austen-kötettel a kezében. Ő az öntudatos, büszke, de elszegényedett arisztokrata családból származó Sophie Collingwood, aki mesterfokon műveli a menet közben való olvasás művészetét, és úgy véli, a valódi világ nem London nyüzsgő utcáiban, hanem a sorok között bújik meg. A lány megszállott könyvmoly, aki számára nincs gyönyörűbb hely a világon, mint szeretett nagybátyja ódon könyvtára, ahol a mások számára poros lomnak tűnő öreg könyvborítók alatt valódi kincsek rejtőznek. Bertram bácsi könyvekhez való hozzáállása pedig igencsak példásnak mondható. Valójában minden gyermeket így kéne rávezetni az olvasás iránti szeretetre, ahogy ő tanítgatja unokahúgát:

„A jó könyv olyan, mint a jó barát. Veled lesz, amíg élsz. Mikor megismerkedsz vele, izgalmas kaland lesz, sok évvel utóbb pedig vigaszt és meghittséget jelent majd. És ami a legjobb, megoszthatod majd gyermekeiddel vagy unokáiddal, vagy akárkivel, akit annyira szeretsz, hogy beavatod a titkaiba.”

Sophie megszállott Austen-rajongó, így jócskán meglepődik, amikor a folyóparton megismerkedik az első pillantásra igencsak slampos, de mégis magabiztos és kellőképpen arrogáns Eric Hallal, akit bár magában ellenszenvesnek titulál, mégis mély benyomást gyakorol rá. A véletlenek különös egybeesése folytán kiderül ugyanis, hogy Eric betéve ismeri Jane Austen regényeit, és az írónő életének minden fontos állomását és eseményét, sőt, fejből idéz bármelyik könyvéből. Ez pedig komoly vonzerő egy olyasfajta lánynak, mint Sophie, pláne azok után, hogy Eric elszánt kitartással szegődik a nyomába, hogy randevúra bírja. De vajon van-e értelme szerelmi kapcsolatba bonyolódni egy tengerentúlon élő férfival, akitől hamarosan úgyis el kell válnia, vagy hinni kell benne, hogy nincsenek véletlenek?Már-már azt hihetnénk, hogy a történet eztán lágyan lavíroz tovább az újdonsült párocska megismerkedése mentén, ám derült égből villámcsapásként tragikus haláleset zökkenti ki Sophie-t a bimbózó románcból.A temetés után a lány élete fenekestül felfordul, pláne, hogy a lelke mélyén úgy véli, a balesetnek titulált tragédia mögött aljas indokból elkövetett gyilkosság áll. Bizonyítéka azonban nincs, ezért magánnyomozásba kezd. Londonba költözik, és hogy fenn tudja tartani az örökségül kapott lakást, munkát vállal egy antikváriumban. Ez az ő közege, ahol jól érzi magát, és ahol keresve sem találnának nála jobb eladót, hiszen betéve ismer minden létező írót és szerzőt. A boltban azonban ugyanazon a napon két vásárló is különös kérdéssel fordul hozzá: egy tizennyolcadik században megjelent, jelentéktelen kiadványt keresnek, amely inkább füzet, mint könyv. A címe: Allegorikus mesék kis könyve, amelyet egy bizonyos Richard Mansfield tiszteletes írt… S hogy az ügy még rejtélyesebb legyen, a különös kuncsaftok egyike megfenyegeti Sophie-t, hogy ha nem keríti elő az antik kiadványt, úgy jár, mint a nyakát szegett, hirtelen elhalálozott rokona, míg a másikuk gyengéd érzelmeket kezd táplálni iránta. A lány immáron tudja, hogy gyilkosság történt, mint ahogy azt is, hogy bármibe is kerül, neki kell megtalálnia a tettest. De mi köze mindehhez Richard Mansfield második kiadású, csupán egyetlen példányban létező könyvének? És miért olyan fontos egy nevesincs író semmitmondó írása az erényekről?
Az események egyre inkább felgyorsulnak, és Sophie rádöbben, hogy a rejtély hátterében imádott írónője, a kétszáz évvel korábban elhunyt Jane Austen áll. A nyomokat azonban por lepte be az évszázadok során, és már senki sem él, aki bármit is mondhatna arról, hogy mi történt a fiatal írópalánta és az idős pap között.
A történet, látszólag szelíd véletlenséggel, két idősíkon fut egymással párhuzamosan, ám idővel kiderül, hogy minden apró mozzanat súlyos jelentéssel bír, és ha fény derül a gyilkosság hátterében rejlő igazságra, az alapjaiban rengetheti meg az irodalom világát…
Az Első benyomások izgalmakban gazdag, lebilincselő történet, amely tovább gazdagítja a kétszáz éve töretlen sikernek örvendő Austen-hagyatékot. A szerző, Charlie Lovett olyasmit tett, ami csak nagyon keveseknek sikerül: életre keltette Jane Austent, és „megengedte” nekünk, hogy bepillantást nyerjünk az írónő nagyközönség előtt mindig gondosan titokban tartott magánéletébe, és a Büszkeség és balítélet fejezetről fejezetre való megszületésébe. A könyvet olvasva úgy érezzük, mintha mi is ott állnánk Jane mellett az ódon kápolna tövében, és éreznénk a nyár melegében oltalmat nyújtó, moha fedte kőfalak hűs árnyékát. Az ő szemével látva egyszerre nézhetünk végig a képzeletbeli Pemberley meseszép lankáin, ahol Mr. Darcy és Elizabeth Bennet sétáltak, és a valóságban is létező Hampshire kies földjein.Az idill mellett azonban a rejtély is magával ragadja az olvasót, aki Sophie-val együtt nyomoz egy évtizedek óta lakatlanul álló, dohos, poros, düledező ház pincéjében, és lélegzet-visszafojtva olvassa a néhai Jane Austen megsárgult leveleit, vagy elmereng az írónő lelkében féltve őrzött szerelemről, amely minden volt, csak éppen nem hétköznapi.„Az ő esetükben az értelmük, a szellemük találkozott olyan fokon, ami az ő érzése szerint férj és feleség között is ritka. Olyan volt, mintha az ő szellemének egy része a férfiban lakoznék és az övének egy része őbenne, és amikor egy időre elszakadt tőle, saját magának egy része hiányzott neki.”

Aszódi-Ordódy Eszter

Egy antikvárius,aki írja is a könyveket

Egy antikvárius,aki írja is a könyveket

Charlie Lovett az amerikai Észak-Karolinában található Winston-Salemben született 1962-ben egy irodalomprofesszor gyermekeként. Lelkes könyvgyűjtő: a régi könyvek iránti vonzalmát első feleségének köszönheti, akivel 1984-ben antikváriumot nyitottak. Angliában, Oxfordshire-ben vásárolt egy vidéki házat, ide jár pihenni a családjával hosszú évek óta. Eddig tíz regénye jelent meg, a New York Times bestsellerírója. Kedvenc szerzői: Jane Austen, Charles Dickens, John Irving, P. G. Wodehouse.

Jane Austin, a visszafogott romantika mestere

Jane Austin, a visszafogott romantika mestere

A méltán közkedvelt angol írónő 1775. december 16-án született az angliai Hampshire-ben Cassandra Leight és George Austen anglikán vikárius hetedik gyermekeként. Édesapja plébánosi fizetéséből szerényen, de szeretetteljes légkörben élt a család. A szülők különös figyelmet szenteltek Jane és testvérei tanításának, így mindannyian hamar ráéreztek az olvasás, az írás – és ennek kapcsán –, az irodalom szeretetére.
Austen regényeiben gyakran szerepelnek lelkészek, parókiák, templomok és olyan középosztálybeli családok, mint amilyenben ő is felnőtt. Vélhetően innen ered korának legfontosabb kérdése is, miszerint a fiatal lányok életének pozitív vagy negatív alakulása kizárólag azon múlik, miként választanak a szüleik számukra férjet. Egy tehetős családból származó, műértő férfi mellett úgy gondolták, csak boldog élete lehet egy nőnek… Jane Austen történetei és az élet persze rendre megcáfolták ezt az elméletet, de főhőseinek kalandjai mindig kellőképpen szövevényesek és kiszámíthatatlanok voltak ahhoz, hogy lebilincseljék az olvasóit. Bár Jane Austen regényeit átszövi a mély, semmihez sem hasonlítható, kölcsönös tiszteleten és lelki vonzalmon alapuló szerelem, ő maga vélhetően sosem élt meg hasonlót. Egyetlen liezonjáról szól csak a fáma, miszerint egy tengerparti nyaralás során elrabolta egy fiatalember a szívét, ám kapcsolat nem lett a találkozásból, és az írónő kedvese nem sokkal később meghalt.
Austen sosem házasodott meg, és nem születtek gyermekei. Élete teljében, 41 évesen halt meg a rettegett és akkoriban gyógyíthatatlan betegségben, az Addison-kórban. Utolsó éveinek eseményeit nővérével osztotta meg, erről az időszakról levelei mesélnek. 1817. július 18-án hunyt el, emlékét olvasók milliói őrzik szerte a világo

Mr. Darcy él és élvezi

Mr. Darcy él és élvezi

Mi sem mutatja jobban Jane Austen nem múló népszerűségét, mint hogy az elmúlt években hat neves kortárs író is Austen-művek huszonegyedik századi környezetbe ültetésébe fogott. Az „Austen-projekt” néven futó vállalkozásban egy-egy híres Austen-regény találkozik egy-egy mai íróval, igen érdekes eredményekkel: Curtis Sittenfeld Büszkeség és balítélet-átiratában, az Eligible: the book of summer című regényben Mr. Darcy gőgös idegsebész (hiszen a huszonegyedik században már nem elég a sikerhez az, ha valaki jóképű és nemesi felmenőkkel rendelkezik), legjobb barátja, Chip Bingley pedig reality tévéműsorokban szerepel. A klastrom titka friss verziójában Val McDermid napjaink legnépszerűbb szörnyét, a vámpírokat emeli át az eredeti gótikus történetbe. Az aktualitásra tehát nem lehet panasz, ám talán épp ezért sok Austen rajongó érzi úgy, hogy az újraírások inkább elvesznek az eredeti művek hangulatából, mintsem hozzáadnának azokhoz. Persze ha van olyan szerző, akinek az életműve mindent elbír, az csakis Jane Austen lehet, elvégre a Büszkeség és balítélet sztoriját még a zombik sem tudták elrontani…