Nincs engedélyezve a javascript.
Nem fekete, nem is fehér
Nem fekete, nem is fehér
James Dashner: Halálkúra
2015. március 4.
Feláldozható-e egy ember az egész emberiség érdekében? Létezik-e olyan magasabb jó, ami megindokolja a szenvedést? Van-e elfogadható indok arra, hogy embereken kísérletezzenek? Vajon lehet tinédzsereknek izgalmasan mesélni ilyen kérdésekről? James Dashner sorozata bizonyítja, hogy igen.
Cartaphilus Könyvkiadó
Megnézem
Jön James Dashner Útvesztő-trilógiájának utolsó kötete, a Halálkúra. A világsikerű sorozat napjaink divatos ifjúsági disztópiáinak sorát bővíti, azonban egyedi szlengjének köszönhetően egészen különleges hangulat lengi körül, a történetben fejtegetett már-már filozófiai kérdések pedig más young adult fantasy regények fölé emelik.

A sorozat egy olyan világban játszódik, ahol napkitörések pusztították végig a Földet, majd egy különös, az agyat megtámadó vírus, a Kitörés tizedeli az embereket. Az első kötet kezdetén az olvasó és a főszereplő, Thomas ugyanannyit tud: a főhős nevét, és azt, hogy egy liftben érkezik meg egy tisztásra. Dashner szinte az első mondatokkal berántja az olvasót, mert Thomasszal együtt próbáljuk megérteni a Tisztársak különleges, egyedi nyelvezetét, életük szabályait és az Útvesztő logikáját.

A harmadik kötet elejére Thomas – és vele az olvasó – már tud a napkitörésekről, sőt arról is, hogy a titokzatos és fenyegető nevű VESZETT munkatársai az előző két részben különleges próbák elé állították a főszereplő tinédzsereket, amely során az agyi reakcióikat vizsgálták, és ennek célja az volt, hogy megtalálják a gyógymódot a Kitörésre. A Halálkúra ott veszi fel a történet fonalát, ahol a Tűzpróba elengedte: Thomas a barátaitól elkülönítve vár magyarázatra és a válaszra, hogy elkapta-e ő is a vírust, és ha igen, ki fog-e gyógyulni belőle.

A Halálkúra történetében még jobban kitágul az eddig megismert világ: Thomasszal eljutunk egy városba, amely tökéletesen elzárkózva, szigorú szabályokkal próbálja megőrizni lakói egészségét, majd látunk olyan táborokat, ahol a fertőzött emberek élnek. Dashner eközben úgy fogalmaz meg finoman, ámde nagyon határozottan társadalomkritikát, hogy üzenetét nem rágja az olvasó szájába – csak hagyja, hogy töprengjünk az eseményeken. „A legfontosabb, amit szerettem volna, hogy az emberek a sorozat elolvasása után gondolkozzanak el arról, hogy a világon semmi sem egyszerűen fekete vagy fehér” – mondta a szerző.

A regényben nagyon is mély kérdések merülnek fel: meddig és milyen körülmények között képes az ember megőrizni saját személyiségét és ember-mivoltát? Elfogadható-e az eutanázia egy halálos és őrülettel járó betegség során, és szabad-e segíteni ebben a beteget? Megengedhető-e az egyes emberek szenvedése, ha az egész emberiség sorsa forog kockán? Önző vagy érthető az, ha valaki nem akar meghalni azért, hogy mások életben maradjanak?

Dashner erőssége, hogy mindezeket a kérdéseket akciókkal teli, fordulatos és hihetetlenül izgalmas cselekménybe csomagolva mutatja be. Kamasz olvasói falják a sorokat, és közben akaratlanul is fogékonyabbak lesznek mindazokra a szempontokra, gondolatokra, amelyeket a szerző eléjük tár. A Halálkúra méltó zárása lesz az Útvesztő-sorozatnak, mind az izgalmak, mind a benne felmerülő gondolatok okán.

„Filmszerűen írok”

A trilógia első kötetéből, Az Útvesztő-ből készült filmben Thomas szerepét a Teen Wolf című sorozat sztárja, Dylan O'Brien kapta. 2014 őszén mutatták be a filmet, a sorozat második kötetének hazai megjelenésével egy időben, Hollywoodban pedig már a Tűzpróba-ból készülő mozit forgatják, amelyet 2015 őszére várhatnak a rajongók. James Dashner tanácsadóként részt vesz a filmek elkészítésében, mert kedvenc könyveinek filmváltozatát látva tapasztalta már, hogy a rajongóknak nagy csalódást okozhat egy-egy rossz adaptáció. Az Útvesztő-sorozat esetében azonban nem kell ettől tartanunk: minden egyes változtatás az ő beleegyezésével történt. „A mozi az elsőszámú szerelmem” – nyilatkozta Dashner. „Így is írok; filmszerűen látom magam előtt a történetet, képek vannak a fejemben, és azokat igyekszem a tőlem telhető legpontosabban lefordítani a szavak nyelvére. Sohasem voltam olyan beképzelt, hogy számítottam a könyvem megfilmesítésére, de nyilvánvalóan reménykedtem benne.”

Cartaphilus Könyvkiadó
Megnézem
Ötrészes trilógia?

„A trilógia kellemes. Nem túl hosszú, de arra alkalmas, hogy elegendő információt adjak az olvasóknak. Úgy tűnik, egy kötet nekem nem elegendő” – nyilatkozta James Dashner az Útvesztő-sorozat kapcsán, amelyet mindig is trilógiának tervezett. Ugyanakkor írás közben nagyon megszerette a napkitörések utáni Föld gondolatát, ahol a kormányzat a VESZETT segítségével próbálja megtalálni a gyógymódot egy vírusra. „Olyan hosszan nevelgettem ezt a világot és ezeket a karaktereket, hogy szomorú vagyok, amiért vége” – mondta 2011-ben, amikor megjelent az Egyesült Államokban a Halálkúra. Nem sokkal később vissza is tért a sorozathoz, ugyanis írt egy előzmény-kötetet, amely Az Útvesztő történetének ideje előtt tizenhárom évvel kezdődik, és a napkitörések utáni időszakra, valamint a VESZETT megalapítására koncentrál. Dashner nemrég azt is elárulta, hogy még egy előzmény-kötetet tervez, amely kifejezetten az Útvesztő-próba idejére kalauzolja majd el az olvasókat, és a Tiszttársak első éveiről az Útvesztőben, valamint Teresa és Thomas háttérmunkájáról szól majd. Ez a könyv a tervek szerint 2016-ban jelenik meg angolul. Aki tehát a szerzőhöz hasonlóan elszomorodott, hogy el kell búcsúznia a VESZETT világától, az most megnyugodhat: a Halálkúra után is jöhet még újabb találkozás.

Nagy elődök

Egy csapat fiú kénytelen helytállni egy elszigetelt területen, és életben maradásuk azon múlik, hogy képesek-e együttműködni. Dashner nem is tagadja, hogy William Golding klasszikus regénye, A Legyek ura nagy hatással volt rá, amikor megtervezte az Útvesztő-sorozatot. Csakúgy, mint Orson Scott Card Végjáték-sorozata, amelyben szintén elkülönítve képeznek ki egy csapat különleges intelligens gyereket – hasonlóan ahhoz, ahogy az Útvesztőbe küldött gyerekeket „nevelte” a VESZETT. Az Útvesztő mozgó falainak előképe volt Dashner számára Stephen King kultikussá vált regényének A ragyogás-nak megelevenedő bokorfigurái és Kubrick filmjében felbukkanó sövénylabirintusa. De az idegen helyen saját életet kialakító, helytállni kénytelen emberek története a Lost című sorozatban is megjelenik, amely szintén fontos volt Dashnernek.

Cartaphilus Könyvkiadó
Megnézem
Útvesztő-szótár

James Dashner regénye az izgalmas alaphelyzeten és az elgondolkodtató kérdéseken túl még egészen sajátos nyelvezetével is vonzza az olvasót. Összeszedtük a könyv „nyelvújításait”!

Kitörés – a vírus, amely a napkitörések után pusztít a Földön. Az agysejteket támadja meg, megőrjíti az embereket
Buggyant – a Kitörés-fertőzés első stádiuma, őrült és épelméjű szakaszok váltakozása
Elborult – a Kitörés-fertőzés második stádiuma, nagyrészt csak őrült szakaszok
Áldás – kábítószer, amely lelassítja a Kitörés hatását az agyban
VESZETT – kutatók csoportjai, akik kormányzati megbízásból próbálják megtalálni a Kitörés ellenszerét. A rövidítés feloldása: VILÁGVÉGE – EINSTEIN SZEKCIÓ – TILTOTT TERÜLET
Próbák és Változók – az első két kötetben a VESZETT különböző feladatok és tesztek elé állítja a kamasz főhősöket, ezeket nevezik Próbának, és az extrém helyzetekre, a Változókra adott reakcióikat vizsgálják
Tisztársak – Thomas és barátai, akikkel az első kötetben együtt volt az Útvesztőben, így nevezik magukat
Plotty és bökött – egyedi káromkodások, amelyeket a Tisztársak használnak, ez a nyelvezet az Útvesztőben alakult ki

Róbert Katalin