Nincs engedélyezve a javascript.
Szinte  követhetetlen  családfák
Szinte követhetetlen családfák
Gudenus János genealógus
2015. szeptember 3.
Egy új monográfia a kevéssé ismert Apponyi Géraldine történetét meséli el. Joséphine Dedet mindent felderített a tündérmesei történetből, amely közben a XX. század lenyomata is. Géraldine albán királyné lett, ekként és egy nagy hagyományú család leszármazottjaként élte végig a történelem viharait. A kötetről legutóbbi számunkban írtunk már (Magyarország fehér rózsája – KJ, 2015/07-08). Most a családtörténész szakembert kértük arra, mondja el, ami eszébe jut Apponyi Géraldine neve hallatán.
Az Apponyiak
Európa Könyvkiadó
Megnézem

Az Apponyiak

A mai emberek többségének nem sok jut eszébe az Apponyiakról. Még Apponyi Albert sem, aki a trianoni béketárgyalásokon mint a magyar delegáció vezetője arról híresült el, hogy több nyelven is elmondta a beszédét. A családjából származó Apponyi Géraldine nagyon hosszú idő után az egyetlen, aki a magyar arisztokraták közül királyné lett. De kis híján nem is ő lett az. Zogu, albán király ugyanis a fejébe vette, hogy magyar grófnő lesz a felesége. Nyilván ennek a döntésének számos politikai oka is volt. Apponyi Géraldine előtt egy másik magyar grófnő volt a jelölt, Mikes Hanna, a nemrég elhunyt Teleki Gézának az édesanyja. Akkoriban tradicionális házasságok voltak, amelyekben a családok vagyoni helyzete játszotta a fő szerepet. Voltak persze kivételek, mint például amikor Festetics Vilma grófnő megszökött Nyári Rudi cigányprímással, még gyermeke is származott ebből a kapcsolatból, de meghalt a szülésben a gyermekkel együtt. Az Apponyiak egy Nyitra megyei eredetű családból, a honfoglalás kori Pécz nemzetségből származnak. Főbb birtokaik, a nevüket és nemesi előnevüket adó Nagy- és Kis Appony is ott feküdt. A többi nemesi családhoz hasonlóan katonaként részt vettek a haza védelmében, valamint a közigazgatásban. Volt közöttük kancellár, koronaőr, főispán, diplomata. Az országgyűlésnek születési joguknál fogva tagjai voltak. Akadtak, akik eltértek ettől a hagyományos életpályától, így például gróf Apponyi Sándor műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, bibliográfus, akinek könyvtárát, az „Apponyi Könyvtárat” a mai napig külön gyűjteményként kezelik az Országos Széchényi Könyvtárban.

Nemzetköziség

Géraldine édesanyja amerikai volt, de az Apponyiak rokonsága kiterjedt egész Európára. Ez nem volt példa nélküli, a Széchenyiekhez is beházasodott egy amerikai nagyiparos család, a Vanderbiltek, vagy a gróf Almásyakhoz a neves párizsi ékszerész, Louis Cartier. A tradicionális házasságok mögött sokszor a vagyongyarapítás húzodott meg. Elszegényedô arisztokrata családok tagjai egyre több gazdag zsidó családba is beházasodtak. Így jöttek létre a szinte követhetetlen családfák, amelyek behálózták teljes Európát.

Vallás, név, hagyomány

Míg a magyarországi főnemesi családok tagjai római katolikusok voltak, addig az erdélyiek többnyire reformátusok. Ezek a családok nemcsak büszkék voltak a vallásukra, hanem annak megfelelően is éltek. Az általuk építtetett templomoknak kegyurai voltak. Többnyire igyekeztek megtartani a vallást a házasságoknál is, de a vegyes házasságok esetén ezt a nemek szerint örökölték. Géraldine esete azért is érdekes és rendhagyó, mert Zogu király mohamedán volt. Ahogy a közös fiuk, Léka is. Valószínűleg azért is emelkedtek felül a vallási szempontokon, mert sokat számított a családnak, hogy egyik tagja királyné lett.
A Benyovszkyak például a mai napig büszkék ősükre, Móricra, a madagaszkári királyra. Így aztán a Móric nevet előszeretettel adják a mai napig az utódaiknak. Jelen pillanatban két Benyovszky Móric is él, de volt, amikor egy időben hárman is éltek, apa, fiú és unoka. A Perényieknél pedig a Zsigmond volt a tradicionális név, minden generációban valaki megkapja ezt a nevet mind a mai napig. Az arisztokrácia nyilvántartására az úgynevezett Gothai almanach szolgált, ez 1942-ben megszűnt. A nyomába lépő, 1951-től megjelenő Genealogisches Handbuch des Adels kötetei is tartalmaznak egykori magyar főnemesi családokat, az Apponyiak egyedül egy 1983-as grófi kötetben szerepelnek.

Sors

A huszadik század produkálta a klasszikus arisztokratasorsot. A nemesség legfőbb szerepe a haza védelme volt. Dicső dolog volt a hazáért meghalni. Részt vettek a világháborúkban is, sokan ott maradtak a harcmezőn. Voltak, akik a II. világháborúban az orosz katonák túlkapásai miatt feleségeik és leánygyermekeik védelmében haltak meg. Az arisztokraták közül sokak anyagi helyzetét már Trianon megrendítette, de 1945 után kivétel nélkül mindenkit megfosztottak földbirtokaiktól, kastélyaiktól. 1951 után a főnemesi családok többségét kitelepítették, meghurcolták, csak fizikai munkát végezhettek, a fiatalokat pedig már középiskolában sem engedték továbbtanulni. Ezért mentek egyházi iskolába, ahol ilyen megkülönböztetés nem volt. Az 1947-es törvénnyel a rangok és nemesi előnevek használatát is megtiltották, ez a törvény a mai napig hatályban van. Az üldöztetések, a meghurcolások és a különböző diszkriminációk miatt főleg 1956 után az arisztokrácia többsége emigrációba kényszerült, a harmadik generáció már a nyelvet sem beszéli, beépültek más országok társadalmába, végképpen elveszve a magyarság számára. Az itthon maradt néhány száz egykori főnemesi családtag már semmiben sem különbözik az átlagemberektől, élik a mindennapokat, mint mindenki más.

Vagyon

A vagyon fontos szempont volt, mind a házasságban, mind a befolyás és a biztonság tekintetében. Nem nagyon volt lehetőség szerelmi házasságokra, ezért inkább meglepte a közvéleményt, hogy Géraldine és Zogu valós szerelemmel beszéltek egymásról – eleinte szkeptikusan is fogadták ezt. A világháború során a királyi pár mindent elveszített, sokáig éltek rokoni segítségből. Tőlük is elvették a birtokokat, a kastélyokat, amelyeket aztán a restitúció keretében – amely csak Csehszlovákiában és Romániában valósult meg – próbálhattak visszaszerezni. Géraldine-nak nem sikerült: soha semmit nem kapott vissza abból a vagyonból, amit a németek és az oroszok elkoboztak tőle, noha próbálkozott a visszaszerzéssel.

Apponyiak ma

Géraldine királynő 2002-ben Tiranában meghalt, fia, Léka pedig 2011-ben, az unokának, a 33 éves Lékának, Albánia trónörökösének már sok köze van Magyarországhoz. Károlyi László – akinek nagymamája gróf Apponyi Franciska volt, általa Léka az unokatestvére – azonban máig szeretettel beszél a családról, és a szeptemberi könyvbemutatón is részt vesz. Egy másik Apponyi-leszármazottat is érdemes megemlíteni, ugyanis a híres Apponyi Albert Júlia leányától született unokája, gróf Pálffy István hazatelepült Magyarországra. Született Apponyi családtag már nem él hazánkban, a létszámában megcsappant család tagjai Németországban és Angliában élnek.

V. A.